Igaz, vannak olyan vagyonkezelő alapítványok is, amiknek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai nem veszik fel a nekik járó juttatásokat.
Februárban jelentette be Gulyás Gergely, hogy az összes miniszter lemondott a kuratóriumokban betöltött pozíciókról. Erre azért volt szükség, mert a politikai befolyásra hivatkozva megtagadta a friss Erasmus+ támogatásokat az Unió. A lemondások ellenére azonban még mindig kormányközeli személyek vannak a vagyonkezelő alapítványokban.
Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.
Több tucat állami kórház és azok ingatlanai kerülnek a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemek fenntartóihoz.
Rekordösszegű osztalékot vehetnek fel a vagyonkezelő alapítványok - ezzel a Mathias Corvinus Collegium, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdagodik.
Varga Judit és Lantos Csaba is szerepel még az intézmények weboldalán, Szili Katalin pedig csak tisztséget váltott.
Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.
